Az egészségügy finanszírozásában látható, hogy az állam nem tud többet költeni, de a családoktól sem lehet többet várni - fejtette ki a hvg-nek adott interjújában Kóka János, a Doktor24 alapítója.
Az ingyenesen elérhető EgészségAblak mobilalkalmazás egyre nagyobb teret hódít a hazai egészségügyi rendszerben. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint jelenleg 95 rendelőintézetben - köztük 15 fővárosi intézményben - lehet időpontot foglalni az applikáción keresztül. Ez a szám fokozatosan emelkedik, bár a növekedés üteme egyelőre mérsékeltnek mondható.
Október 1-jétől Budapest is csatlakozik az új alapellátási ügyeleti rendszerhez, a háziorvosok hétköznap délután 4 és este 10 óra között vesznek részt az ügyeletben – mondta az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Békássy Szabolcs közölte: vidéken több hónapos tapasztalat gyűlt össze az új struktúrával kapcsolatban, és ez az új ügyeleti rendszer indul majd október elején a fővárosban is.
A piaci biztosítók, a vállalatok, az egészségpénztárak és bármilyen más forrás formális, jogszabályok által is szabályozott bevonása elkerülhetetlen - vetítette előre a Portfolio-nak adott interjújában Fábián Lajos Károly, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke, akivel a szervezethez tartozó tagvállalatok helyzetéről is részletesen beszéltünk. Elmondása szerint a helyzet általánosságban romlott, tagszervezeteik nagyobb része komoly pénzügyi problémákkal küzd. A fekvő- és járóbetegszolgáltatók helyzete kapcsán rámutatott arra, hogy sok szolgáltató egyre kiszolgáltatottabb helyzetben van az elszálló orvosi jövedelmek finanszírozása miatt. A szakember szerint bizonyos esetekben egyszerűen határt kellene szabni a bérekre, amelyek egyes esetekben már nem csak a nyugat-európai, de amerikai szinteket is meghaladják. A TritonLife alapító-társtulajdonosa arról is részletesen szólt, hogy milyen intézkedések megtételére lenne szükség, hogy jobb legyen a magyar egészségügy és egyúttal felvetette az egyén felelősségét a saját egészségéért. Ennek kapcsán részletesen beszélt saját példájáról is.
A Dél-pesti Centrumkórház nem tudja kigazdálkodni a védőnők plusz juttatását, költségvetési fedezet hiányában - tudósított az ATV.
A 2023-as szenvedős év után kezd helyreállni a kereslet a magyarországi magánegészségügyi szolgáltatások iránt, a legnagyobb multiklinikák új tervekkel jelennek meg a piacon. Közben az állami egészségügy háza tájáról nem érkeznek kellemes hírek, az elmúlt időszakban a betegek hozzáférése nem javult. De mégis mitől lesz tartós növekedés a magánegészségügyben, mennyire volt válságálló a szektor és mit hoz az egyre erősebb verseny a piacon? Várható-e érdemi új állami szabályozás ezen a téren? Mit tudnak a single speciality szolgáltatók, és mire készülnek? Izgalmas kérdésekre adunk választ a szeptember 26-i Private Health Forumon, ahol hatalmas újításra is készülünk a programban.
Az egészségügy hosszú távon megtérülő és kockázatos üzlet. Könnyű ide befektetni, de nagyon nehéz azon keresni. Ezért sem jönnek tömegesen a külföldi befektetők a magyar szolgáltatói piacra - értékelte az aktuális piaci helyzetet a Portfolio-nak adott interjújában Haraszti Péter, a TritonLife vezérigazgatója, aki azt vetíti előre: a magánegészségügy kínálati oldala fog változni, azonban a konszolidáció nem úgy zajlik majd, ahogy eddig. A 2023-as árbevételi számok alapján a legnagyobb hazai magánklinika alapítója beszélt a társaság növekedési terveiről, az árbevétel-kilátásokról és arról is, hogy milyen ellátásokkal kívánják bővíteni a szolgáltatások palettáját. Azt is jelezte: új piacra lépnek be, a vállalati ügyfelekért szállnak versenybe különleges értékajánlattal.
Több oldalról is prés alatt vannak a Magyarországon működő legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók. Miközben tevékenységükből fakadóan egyedi kockázatot futnak (egészségről, gyógyításról és végső soron emberéletekről beszélünk), a szektor nyereségessége a legutolsó adatok alapján inkább romlik. Ez pedig alapvetően abból fakad, hogy nemcsak a betegekért folyik egyre élesebb verseny, de a - magánklinikák kapacitását valójában meghatározó - szakemberekért is ádáz harcot vívnak a szereplők. A kilátások is nagyon érdekesek: a betegek beáramlása tovább növekedhet, ami kedvező trend az árbevétel szempontjából, viszont a rendelkezésre álló humánerőforrás tekintetében nem várható javulás, ami azt is jelenti, hogy a szűkös HR-kínálat miatt, valamint az orvosok kimagasló alkupozíciója végett (és mivel számtalan lehetőség közül választhatnak, állami és magán szektor) a következő években is nyomás alatt maradhatnak a marzsok. Pozitív fordulat akkor jöhetne, ha a szolgáltatók a megemelkedő költségek egyre nagyobb részét tudnák továbbhárítani a betegekre, akik már most is jellemzően a 40 ezer forintos vizitdíjakkal találkoznak. És akkor még az állam szabályozó erejét meg sem említettük.
Az egészségügyi adat felértékelődött és rácsatlakozott egyfajta aranyláz. Több százmillió dolláros startupok jöttek létre, amelyek mesterséges intelligencia-alapon közelítik meg egy-egy probléma megoldását. De elérkezett ahhoz a ponthoz az ügy, amikor fel kell tenni a kérdést: meddig engedjük, hogy egy-egy projekt szigetszerűen, szigorúan csak üzleti szempontokat szem előtt tartva bontakozzon ki, és mikortól beszélünk arról, hogy rendszerképességre kell törekedni - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjújában Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, aki exkluzív információkat is megosztott lapunkkal annak kapcsán, hogy nemrégiben Harvard Egyetem Kennedy Kormányzati Iskolájának kutatóközpontjának senior munkatársává választották ki. Az egészségügyi rendszerek szakértőjével beszélgettünk emellett a mesterséges intelligencia ágazatban való gyakorlati hasznosulásáról, annak kockázatairól, az adatgyarmatosítás jelenségéről, a hazai jó példákról, a magyarországi adattudományi hálózatokról, valamint a kiberveszélyekről.
Az orvosok számában relatív hiány van, viszont az egészségügyi szakdologzókból abszolút hiány tapasztalható - jelentette ki a 444-nek adott interjújában Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, aki az aktuális kórházi állapotokról, klímaberendezések állapotáról és általánosabb helyzetképről is beszélt.
Már második alkalommal készítjük el becslésünket a magánegészségügyi piac méretéről. Idén is felhasználtuk a legnagyobb szereplőkről gyűjtött adatainkat és előző évi struktúránkat továbbfejlesztve egy még részletesebb képpel igyekszünk szolgálni.
Két szolgáltató, a Szent János kórház, valamint az Uzsoki utcai kórház látja el alapesetben a fővárosi baleseti sérülések negyven százalékát, most azonban leálltak a műtőik a klímaberendezések meghibásodása miatt - írja a Népszava.
Fontos mérföldkőhöz jutott a Budai Egészségközpont magánkórház, egy új kórház felépítését határozták el, ami szerves részét képezi az elkötelezett tulajdonos - Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó Bonitas 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. - hosszú távú stratégiájának. Az új beruházás részleteit egy csütörtöki sajtóbeszélgetés keretében ismertették, ezek szerint 62 milliárd forintból valósul meg a fejlesztés, amiben az állami támogatás része - az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával - 26 milliárd forint és 2027 első negyedévére tervezik meg a szakmai működést benne. A beruházás nem csak a magánbetegeket célozza, sőt. A fejlesztés hiányt pótló népegészségügyi, államilag finanszírozott ellátásoknak biztosít nagyobb teret, amit TB-kártyával is igénybe lehet majd venni.
A Prémium Egészségpénztár idén is megkérdezte tagjait arról, hogy a mögöttük levő egy év gazdasági változásai hogyan befolyásolták, illetve mennyiben változtatták meg egészségügyi költéseiket. Szembetűnő a felmérés azon eredménye, miszerint sokan már nem tudják elkerülni a magánorvosi kiadásokat, nem férnek ugyanis hozzá az állami egészségügyhöz.
Június 17. és 23. között 20 új szamárköhögés-gyanús esetet azonosítottak Magyarországon, amivel a kumulált esetszám idén az első 25 hétben 96 főre emelkedett - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ frissen közölt adataiból. Ez azt jelzi, hogy a rendkívül fertőző betegség terjedési sebessége nem állt meg: egyetlen hét alatt annyi új gyanús esetet jelentettek, mint korábban egész évek során. Az elmúlt napok kedvezőtlen fejleményei után azonban van egy jó hírünk: van elérhető vakcina a gyógyszertárakban, már most is.
Gyors ütemben terjed Magyarországon is a szamárköhögés, több más európai országhoz hasonlóan. A csecsemők (2 hónaposan) és gyerekek (6 éves és 11 éves korban emlékeztető oltásként) a fertőzés megelőzése érdekében a kötelező védőoltási programok keretében kapják meg a vakcinát. A legújabb javaslatok szerint érdemes bizonyos felnőtteknek is felvenni az oltást, azonban információink szerint országos hiánycikk a megfelelő vakcina. Érdeklődésünkre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) azt közölte, hogy már felvették a kapcsolatot az érintett gyártókkal, hogy a kötelező oltásokhoz biztosított oltóanyag mellett a gyógyszertárakban is legyen vakcina, amely receptre felírva megvásárolható.
2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat 105 ügyben, közel 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményezett eljárást vesztegetés elfogadása miatt - írja a Népszava.
Rendkívüli sebességgel terjed Magyarországon is a szamárköhögés, a legfrissebb hivatalos, heti fertőzési jelentés alapján már 76 gyanús esetet azonosítottak idehaza. Első hallásra ez nem tűnik magasnak, de érdemes elhelyezni a korábbi évek adatai fényében: 2017 és 2023 között 0 és 15 eset között szóródott a kumulált esetszám az első 24 hétben. A bevizsgált mintákon túl pedig rengeteg felderítetlen eset lehet még az országban, mivel az érintettek (legyenek akár betegek, akár háziorvosok) nagyon gyakran nem ismerik fel a betegséget, hiszen egy olyan régi-új fertőzéssel állunk most szemben, amiről azt hittük, hogy a sikeres védőoltási programnak és a magas hazai átoltottságnak köszönhetően már rég eradikáltuk. Úgy tudjuk, idehaza is volt több, a betegséggel összefüggésbe hozható csecsemő-haláleset. Közben a járványügyi hatóság a felfutó esetszámok ellenére 5 hónapja nem kommunikál a nyilvánosság felé, hivatalosan tehát még nem lehet járványról beszélni. Most viszont újult erővel támad a pertussis betegség, melynek elsősorban a csecsemők vannak kitéve. Szakértőkkel beszéltük végig az aktuális helyzetet, a jelenség mögött meghúzódó folyamatokat, a kilátásokat és minden fontosabb szereplő feladatát, felelősségét. A megkérdezettek körében egyértelmű konszenzus volt abban, hogy a mostani helyzet még inkább felértékeli a megelőzést, vagyis a védőoltás felvételét: mind a szamárköhögés elleni kötelező gyerekkori védőoltásokat, mind pedig a felnőttkori ismétlő vakcinát.
100%-ban az alapító Kóka János és Lancz Róbert, valamint kisebb részben a menedzsment tagjai, köztük Berkes István ortopéd sebész tulajdonába került a Doktor24 Medicina Zrt. - tudta meg a Portfolio a társaságtól. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi tőkealapok kiszállása után megjelenő nagytulajdonos, a Futó család érdekeltségébe tartozó Egészségügyi Befektetési Holding pár hónap után szintén kiszállt az egyik legnagyobb magánklinikából. A magánszolgáltató csoport érdeklődésünkre új terveit is megosztotta velünk.
A kormány a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent határozatában 41 milliárd forinttal megemelte a gyógyító-megelőző kassza idei költségvetési kiadásait.
Vita zajlik a kamatcsökkentés mértékéről.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Trumppal is együtt akarnak működni.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
